Április 25., csütörtök
Végzetes lustaság (2)
„Meddig fekszel, te rest, mikor hagyod abba az alvást?” Példabeszédek 6:9

Egy diák  feldobott egy érmét , és amíg az a levegőben volt, így szólt: „Ha fej, akkor moziba megyek, ha írás, akkor itthon nézek filmet. Ha pedig az  élére áll, akkor tanulok.” Van néhány közös vonás e diák és a Példabeszédek könyvének restje között. Lássuk, mit tanulhatunk tőlük! A rest nem végzi el ma azt, amit halogathat holnapig, és holnap sem csinálja meg, ha el tudja húzni a dolgot akár az örökkévalóságig. Ezért Isten ezt kérdezi tőle: „Meddig fekszel, te rest, mikor hagyod abba az alvást?” Lehet, hogy neked is egy resttel van dolgod, ha egy amúgy jó képességű, értelmes embertől állandóan ezt kérdezgeted: „Mihez fogsz ténylegesen kezdeni az életeddel?”, vagy „Meddig lazsálsz  még?”. Ezek a kérdések talán nyaggatásnak tűnhetnek , de valójában nagyon hasznosak. A munkát elkezdeni éppen annyira fontos, mint elvégezni. Ha már egyszer nekiveselkedtél, meglátod, könnyebben fog menni. A rest mindig tervezi, hogy elkezd dolgozni, de addig sosem jut el, hogy tényleg rávegye magát a cselekvésre. Tehát, mi az, ami  ráveszi a feladat elvégzésére? Esetleg az, hogy emlékezteted magad a célra, és arra, hogy mire juthatsz a cél elérésével?  Bármi legyen is az, találd meg, és akkor sínen vagy! Nagyon fontos, hogy ezt tisztázd, hiszen ahogy egy vezető is mondta: „Ha megcsinálod azt, amit kell, akkor, amikor kell, akkor megcsinálhatod azt, amit szeretnél, akkor, amikor szeretnéd.”

és most?

Van olyan feladatod, amihez nagyon nehezen fogsz hozzá? Keresd meg,  mi az, ami a feladathoz kapcsolhat téged! Talán az, ha felteszed a fejhallgatót, esetleg egy csésze tea,vagy  ha az emlékezetedbe vésed: végső soron Istenért munkálkodsz.

Lelki táplálék Isten igéjéből