December 18., hétfő
Amikor úgy érzed, már nem bírod tovább (3)
„Elég most már, Uram! Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél!” (1Királyok 19:4)

Amikor Illés úgy érezte, már nem bírja tovább, így kiáltott: „Elég most már, Uram! Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél!” (1Királyok 19:4). Amikor elveszítjük a reményt, könnyen beleesünk abba a csapdába, hogy másokhoz hasonlítgatjuk magunkat – ettől persze csak még rosszabbul érezzük magunkat. Talán így gondolkodunk: „Ha olyan lehetnék, mint X.Y., akkor boldog lennék.” De az is lehet, hogy Illéshez hasonlóan azt mondjuk: „nem vagyok jobb, mint X.Y.” vagy „rosszabb vagyok, mint „X.Z.” Ha másokhoz kezdjük hasonlítani magunkat, egy újabb csapdába esünk: gyengeségeinket az ő erősségeikhez hasonlítjuk. Azt gondoljuk: „nekem is olyan jól kéne tudnom ezt csinálni, mint ahogy X. Y. csinálja.” Közben elfeledkezünk arról, hogy azok az emberek talán épp azon a téren gyengék, amiben mi erősek vagyunk. Mi hát a megoldás? Őszintének kell lennünk magunkkal, és bátran vállalni önmagunkat olyannak, amilyennek Isten teremtett, aminek ő szánt. Csak ennyit vár tőlünk. Csak ennyit akar. Isten Illésre egy feladatot bízott, és akkor sem mondott le róla, amikor Illés mélyponton volt, és teljesen elveszítette minden önbizalmát. Ugyanígy nem mond le rólunk sem. Isten mindannyiunkat egyedinek teremtett, csak ránk jellemző erősségeinkkel és gyengeségeinkkel, mert mindannyiunkra személyre szabott, különleges terve van. Pontosan azt adja nekünk, amire szükségünk van ennek a tervnek a véghezviteléhez, ezért biztosak lehetünk abban, hogy sikerrel járunk. Hagyjunk fel hát az önostorozással, és nyugodjunk meg ebben a tudatban: bátran bízhatunk Istenben, ő soha nem fog lemondani rólunk.

és most?

Írd le egy lapra azokat a területeket, ahol gyenge vagy. Aztán írd le erősségeidet is. Gondolkodj azon, hogyan használhatnád Istentől kapott képességeidet az előtted álló feladat végrehajtására.

Lelki táplálék Isten igéjéből