Április 16., hétfő
Tanulni másoktól
„Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap.” (Példabeszédek 3:13)

Ha olyan emberek vesznek körül, akikről azt gondoljuk, hogy sikeresek, nagy tudással, bölcsességgel rendelkeznek, akkor sokszor jelentéktelennek érezzük magunkat hozzájuk viszonyítva. Néha ez a saját hozzáállásunk miatt van, amiatt, ahogyan mi vélekedünk magunkról, néha pedig amiatt, ahogy az emberek velünk viselkednek. Bármit tudnak is a bölcsek, nem tudták mindig – nekik is tanulniuk, növekedniük kellett. Ezért nem kell jelentéktelennek és tehetetlennek éreznünk magunkat mellettük. Továbbá, ha társaságban vagyunk, nem kell úgy tennünk, mintha bölcsebbek lennénk annál, amilyenek ténylegesen vagyunk. Csak legyünk őszinték, és ha nem értünk valamit, akkor bátran kérdezzünk. Nem baj az, ha nem tudunk valamit, az a baj, ha nem akarunk tanulni, növekedni. Márpedig nem tudunk növekedni, ha nem vagyunk kapcsolatban olyan emberekkel, akik valamilyen szempontból felettünk állnak. Józsué Mózestől tanulta azt, hogy hogyan legyen jó vezető. Ruth Naomitól tanulta, hogyan találjon helyes kapcsolatra. A Biblia sokszor említi a tanulást, az ismereteink gyarapítását, különösen a Példabeszédek könyvében, amely rámutat, mennyire fontos ezt tennünk. A Példabeszédek 19:20-ban ezt olvassuk: „Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy!” Van, hogy a tanács és az intés Istentől származik (ld. Jakab 1:5), van, hogy emberektől. Ezért nyitottá kell válnunk arra, hogy a körülöttünk lévőktől tanuljunk! Ne feledd: „Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap.”

és most?

Ismersz valakit, aki bizonyos téma szakértője? Kérdezz tőle, és figyeld meg, hogy mi mindent tanulhatsz! Sosem tudhatod, hogy milyen érdekességre bukkansz!

Lelki táplálék Isten igéjéből