Július 16., vasárnap
Új parancsolat
„Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.” (János 15:12)

Az utolsó vacsora alatt Jézus ezt mondta tanítványainak: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!” (János 13:34). Miért mondta, hogy ez egy új parancsolat? Miben volt más, mint a régi? Ha visszalapozunk a mózesi törvényekhez, ott ezt olvassuk: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” (3Mózes 19:18). Jézus azonban most más viszonyítási pontot ad meg, azt parancsolja, hogy úgy szeressük egymást, ahogy ő szeret minket. A kettő között nagy különbség van. A régi parancsolat minket tesz a szeretet mércéjének, de az új feljebb teszi a lécet: Jézust állítja mércéül. Ez azt jelenti, hogy feltétel nélkül kell szeretnünk, gyorsan meg kell bocsátanunk, késznek kell lennünk a szolgálatra és arra, hogy mások szükségeit a magunké elé helyezzük. Ez elég nagy kihívás. Ugyanakkor emlékeztető is, hogy keresztyénekként az a feladatunk, hogy Krisztust képviseljük mindenben, amit teszünk. Jézus így folytatja: „arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást” (János 13:35). Nem kell aranykereszteket viselnünk, vagy az autónkra kedvenc bibliaversünket kiragasztanunk azért, hogy a világ meglássa, mi Jézus követői vagyunk. Ha minden nap megéljük azt a fajta szeretetet, amit Jézus tanított, mindenki felé, akivel találkozunk, az máris megkülönböztet minket, és mutatja, hogy hozzá tartozunk.

és most?

Ma minden szeretetteljes cselekedeted mellé tégy hozzá még valamit ráadásként! Meghívsz valakit egy kávéra? Vegyél hozzá egy szelet sütit is! Vállalod otthon a főzést? Mosogass is el!

Lelki táplálék Isten igéjéből